A középkori társadalom felső rétegét alkotó földbirtokos nemesség hatalmát gazdagságát és rangját fényűző udvartartással és eme udvartartás helyszínéül szolgáló pompás rezidenciákkal jelenítette meg. A rezidencián élt a szűkebb családja, itt őrizte kincseit, birtokjogait biztosító okleveleit, és itt rendezte jeles családi ünnepeit: a menyegzőket, keresztelőket és általában rezidenciájának közelében temették is el, egy általa támogatott templomban vagy kolostorban. Mindemellett a rezidencia birtokközpont is volt, ahová befutottak a különböző birtokok jövedelmei, és ahonnan e birtokok irányító tisztviselői megkapták az utasításokat. A rezidencia volt a földesúri igazságszolgáltatás helyszíne is, így a birtokos jobbágyai ide járultak ügyes-bajos dolgaikkal.

Maga a rezidencia épülete lehetett erődítések nélküli palota, kevésbé megerődített kastély, vagy valódi erődítménynek számító vár.

Mindegyik esetben megtalálhatóak voltak falaik között a földesúr és családjának lakosztályai, a reprezentatív ünnepségek, lakomák, tárgyalások helyszínét adó nagyterem, azt ezt kiszolgáló konyha és raktárak, valamint gyakran a magánkápolna is. A főúri rezidenciák természetesen a középkor évszázadai során fejlődtek, változtak, követve a társadalom, a gazdaság, a művészet és a szokások változásait. A kiállítás e változások fontosabb állomásait mutatja be öt példán, Visegrád, Szigliget, Ozora, Simontornya, Egervár várain, kastélyain keresztül.

A kiállítás két részből áll. Egyrészt fa makettekből, amelyeket a Országos Műemlékvédelmi Hivatal készíttetett egy 1993-as kiállítás számára, másrészt a Pazirik Informatikai Kft. által 2013-2014-ben készített digitális 3D rekonstrukciókból. Így a kiállítás az utóbbi 20 év várkutatásainak és a várak bemutatási lehetőségeinek változását is illusztrálja.